EGY VAGYOK ISTENNEL, ISTEN ITT VAN A SZÍVEMBEN

hálával tartozom Neked.

Mindegy az most ki vagyok.

Ne azt figyeld, hogy mondja.

Úgy mondom, hogy megértsd.

De arra figyelj, mit mond.

Tudós, ki szerint az energia állandó, mit tudsz te az energiáról? Láthatsz tengert, láthatsz

jégtömböt, láthatsz felhõt, láthatsz havat, de tudod, hogy mindegyik vizet rejt. Mozgási

energia, hõenergia, magerõk, az energiának is megszámlálhatatlan formáját láthatjátok, de

ezek csak illúziók, mert az energia Egy. Dobj el egy almát, mozgási energiája lesz, mert

mozog.

Forralj vizet, hõenergiája lesz. Menj le most a víz mélységébe és nézd meg a molekuláit. Ami

fent hõ, lent mozgás. Hasíts szét egy atomot, és menj az õ mélységébe. Ami fent

részecskesugárzás, lent mozgás.

Minden energia.

Minden mozog.

Az Anyag maga a Mozgás.

Kutatásaitok a legkisebb részecske után értelmetlenek. Világképetek messze nem teljes, így

a technológiátok is rendkívül fejletlen, hogyan bukkanhatnátok vízre a tengeren úgy, ha

hullámokat vágtok ketté?

Alapvetõ hiba a világképetekben az, ahogyan a teret értelmezitek. Elmétek ezt a fogalmat

egy rajtatok kívülálló dolognak jeleníti meg, ami testetek felett van, az a fent, ami alattatok,

az a lent. A mindenség felépítése eltér ettõl, korlátot egyedül a tudatotok állít nektek.

Emlékeztek-e még a Világfára, mit Õseitek rátok hagytak? Az útra az Egekbe, és útra a

Földekbe, a végtelen Magasságokba és végtelen Mélységekbe. Lent a Tudás, Fent pedig az

élet fája, a Kettõ elválaszthatatlanul Egy.

Minden Kettõs.

Tárjátok ki elméteket és lássátok meg, minden ami kívül van, az a Fent, minden ami bennetek

van, az a Lent. Fent a bolygók, a naprendszer, a csillagrendszer, a galaxis és tovább a végtelen

Magasságokba, lent a szervek, a sejtek, a dns, az atomok, és tovább a végtelen Mélységekbe.

Nézz a testeddel egyenest, és láss a lelkeddel gömböt.

Az édenkert kígyói Egyek az élet fájával, A Kígyók a Fa, a Fa a Kígyók. A Tudás fáján kúszó

kígyó és az Élet fáján kúszó kígyó minden Égben összefonódik, ölelkezésük világokat szül.

Ahol találkoznak, létrejön az Isteni Szikra, a mozgás, az energia, az anyag.

A mozgás fent születik, lent terebélyesedik.

Az Energia Mozgás, a Mozgás pedig Formákat Szül, és Formákat Bont, lássátok saját

szemetekkel a hangok formáit. Vegyetek egy fémgömböt, legyen üreges. Hintsétek be

finom, kis viszkozitású festékkel, és mutassatok neki hangot. Szóljon neki egyenként a 7

zenei alaphang, két oktávon keresztül. Ha így tesztek, az Elemek Formái sorra felfedik

magukat szemetek elõtt.

Így hoz létre az öt Elembõl Anyagot a szférák zenéje.

Az Energia Mozgás.

A Mozgás Forma.

A Forma Energia.

Az Anyag Illúzió.

Sokan kutatják a mélységben a nullponti energiát, azonban a Mélység és Magasság végtelen,

nincsen tehát nullpont sem Lent, sem pedig Fent. Az általatok bevezetett Planck-hossz nem a

legkisebb létezõt, csupán a látóhatárotok mutatja meg ebbõl a magasságból. Nem határ,

hanem horizont. Minél jobban fókuszáltok erre, a látvány annál homályosabb, ebbõl erednek

kvantummechanikátok csodái.

Az SI mértékegységrendszeretek így értelmetlen, végtelen távolságokra a véges mértékek

alkalmazhatatlanok. A mérték is relatív, egysége az Egy. Bár végtelen a Mélység és

Magasság, a mozgás létének ellenben szintjei vannak, a mozgás formája, a struktúra azonban

minden szinten azonos, a legparányibb látható részecskétõl a leghatalmasabb

galaxishalmazig.

Amint Fent, úgy Lent.

Az ajándék Energia amit kutattok, az egy szinten sem látható. Ezt hívjátok

termodinamikának, ahol csak bizonyos szinteket, és az azokon lévõ Mozgást vizsgáljátok,

ilyen az anyag szintje, a molekula szintje, az atom szintje, és tovább.

Ebben a formában az energiamegmaradás tétele Igaz.

Nem vizsgáljátok azonban a szintek közötti átmenetet, mert az égi kígyó energiát visz a

mélybe, a földi kígyó pedig energiát visz a magasba. Az energia, a mozgás folyamatosan

áramlik mélység és a magasság között, a mélységbe tekintve a mozgás látszólag nõ, a

magasságba tekintve pedig látszólag csökken, ahogy a szinteken lévõ erõk is.

A magerõk hatalmasabbak a molekulák közötti kötéseknél, a kötések pedig hatalmasabbak a

gravitációnál. Tudós, azt hiszed talán, hogy végtelen magasságokban a legfelsõ erõ a

gravitáció lenne? A gravitációtok ismert formájának dominanciája a naprendszerrel

bezárólag megszakad, a magerõ kötési erõvé alakul a magasságban a naprendszerek között.

Tudós, nem tudsz többet az ég dolgairól ma, mint az atoméról az ókorban.

A bõség a szintek, az Egek között rejlik. Ha az Egek között a Mozgás nem bukna alá,

ugyanakkor nem törne föl, széthullana az anyagi struktúra, a szinteken e két Mozgás

egyidejûsége kelti az állandó energia illúzióját. Egy proton, és Egy elektron Hidrogénatomot

alkot, ugyanannyi energiája van az atomnak, mint elemeinek egyenként. Egyetlen

vízcseppben ott van az egész tenger, ahogy az egész tenger egyetlen vízcsepp.

Lássátok meg a bõséget a mechanikában, megmutatom nektek hol nem találjátok, és hol

rejtõzik.

Kezembe veszek egy golyót, és feldobom azt. Egy egységnyi mozgást adok neki, Egy

egységnyi magasba emelkedik. A mozgás ellene volt a gravitációnak. A golyó a magasban

megáll, azt mondjátok, ekkor helyzeti energiája van. Semmi energiája sincs, hiszen nem

mozog, mert az energia Mozgás.

Energiája a gravitációnak van, Egy egységnyi magasságon Egy egységnyi, ami elindítja a

golyót lefelé. Mikor a golyó visszahullik, a sebessége a dobásával megegyezõ lesz,

mozgásával nem tud tehát ismét magasabbra kerülni, mint elõzõleg.

Megmutatom most a dobást egy másik nézõpontból.

Ilyenformán képtelenek vagytok eldönteni, hogy a golyó szabadesésben haladt, avagy

lejtõn. Ebbõl az egyszerû példából három dolgot vonhattok le tanulságnak.

Az elsõ

Képtelenek vagytok egy megállapításra, mert nincsen a mûködésrõl Képetek, nem Látjátok

át a folyamat minden oldalát. Önmagában a Magyar nyelv minden kérdésetekre választ ad.

Általánosságban ha jól teszitek fel a kérdést, abban megtaláljátok a választ is. A Magyar

nyelvben nincsenek kérdések, ez a válaszok, a Tudás nyelve. Képtelen vagy rá, tehát legyél

Képes, lásd több oldalról.

Amit ma oktatásnak hívtok az nem oktatás, az képzés. Képzéssel tudást még soha senki sem

szerzett, a mindenség pedig elég hatalmas. A tudománynak természetszerû része a mély

filozófia, bármilyen területrõl is legyen szó. Filozófia nélkül a tudomány csak ismeret, a

tudományágak pedig puszta ismeretek gyûjteményei. Ismeret és Filozófia nem létezik

önmagában, a Kettõ Egyet alkot.

A második

Albert Einstein a múlt században felismerte, hogy minden folyamat és jelenség relatív,

melyek sokszor pusztán a megfigyelõtõl függenek. Nem ismertétek még fel azonban, hogy a

Személy és Megfigyelõ fogalma nem azonos, egyetlen személy lehet több megfigyelõ is

egyszerre, hogy mennyit vagytok képesek egy személyben párhuzamosan értelmezni, csak

az elméteken múlik.

A harmadik

A bemutatott példa értelmezésetekben egy nagyon egyszerû termodinamikai rendszer,

aminek tulajdonságául adtátok az entrópia fogalmát, az energiaforrás maga a kéz, a rendszer

pedig a felszökõ, majd lehulló golyó. Az entrópia rendezetlenséget jelent, elfogadjátok, hogy

egy zárt rendszer rendezetlensége mindig nõ. Itt filozófiai, értelmezésbeli problémátok van,

ami súlyos tévedésekhez vezet. Mivel a felszökõ és alábukó kígyó mindent átszõ, az energia

folyamatosan áramlik, a zárt fogalomnak nincsen értelme. Minden természetszerûen

törekszik arra, hogy alkalmazkodjon a környezõ folyamatokhoz, a folyamatos és rendezett

mozgáshoz. A gépeitekben nem a Rendet tartjátok fenn, hanem a Káoszt, így akár olajat

égettek, akár duzzasztógátat építetek, csak addig tudtok energiát, mozgást hasznosítani, míg

az adott folyamatnál a rend helyreáll.

Még a lélek is ekképpen mûködik, annak rendje a béke. Inkább törekedsz te magadtól a

békére, mint ellenségeskedésre.

Minden a Rendre törekszik.

Megmutattam nektek a Káoszt, megmutatom most a Rendet is. Hogy az energia bõségét

megértsétek, több megfigyelõnek kell lennetek egyszerre, használjátok ugyanakkor elmétek

logikus és vizuális részét.

Nyilván kettõ, hiszen x és y koordinátán

értelmezitek a két dimenziós síkot.

Miért nem három?

Hány dimenziós egy asztalra helyezett papír?

Azért kettõn, mert legkevesebb két koordinátára (x és y) van szükségetek, hogy a síkon egy

pont helyzetét meghatározzátok. Két pont esetén ilyenformán már négy koordináta

Elgondolkodtatok már azon, mi az idõ? Magától értetõdõ fogalom, események egymás utáni

sorrendje. Tudós, te megelégszel azzal, hogy létezik, és még a kérdést sem teszed fel, miért?

Amit nem értetek, annak utána kell Néznetek. Állítsatok meg egy folyamatot, és pillantsatok

bele, ne csak Nézzetek, Lássatok is. Ha egy pillanatképet vesztek szemügyre azt látjátok,

akkor minden folyamat áll, a megdermedt idõvel együtt. Ha teljes folyamatot vizsgáltok,

akkor az idõ halad, ha egy pillanatát veszitek szemügyre, akkor az idõ áll. Minden

folyamatnak csak pillanatai vannak, pillanatnyi állapota, az idõ pedig a pillanatban nem áll,

hanem nem létezik. Egyszerûen azt jelenti, hogy egyik helyzet a másikhoz képest mennyiben

változik, pillanatról pillanatra. Ha nincs mozgás, az idõérzet álló idõt kelt, ha a mozgás gyors,

akkor az idõérzet is gyors idõt mutat.

Az idõ csak illúzió, pusztán gondolati termék mely nem tulajdonsága a Mindenségnek.

Nincsen idõ, csak idõészlelés, de ez csak illúzió. A káprázatot azért jön létre mert az elme

olyan csodálatos, hogy képes több pillanatot is értelmezni ugyanabban a pillanatban. Nem

arról van szó, hogy már másodpercenkénti 24 képkockát mozgóképként láttok, hanem arról,

hogy ha reggel felébredtek és este nyugovóra tértek, végig idõérzetetek van, reggeltõl

egészen estig, ami az egész napot végigkíséri. A lélek sebesebben szárnyal mint bármi, amit a

fizikai világ horizontjai között csak létezhet, hiszen azon érzékeli az idõt.

Barátom, aki idáig végigkísértél, most állj meg, és gondolkozz el egy kicsit.

Maga az idõérzet léte jelenti azt, hogy a Te lelked nem ebben a világban van, nincsen a

testedbe zárva. Több pillanatot is átélsz egyetlen pillanatban, egyetlen matematikai vagy

fizikai törvénnyel sem lehet megjósolni a cselekedeteid ebben a világban, mert Szabad

akaratod van. Dönthetsz a cselekedeteid felõl. A Te lelkednek minden pillanat Ugyanaz,

lelked a te a saját mindenséged, hogy foghatna hát rajta az idõ? E világnak volt-e pillanata a

Te születésed elõtt, és lesz-e neki pillanata a Te tested halála után?

Hogy ez mit jelent Rád nézve, azt egy pillanat alatt fogod megérteni. Abban a pillanatban

nyílik ki a szemed. Nem volt az idõnek kezdete, és nem lesz vége sem.

Az idõ nem létezik.

Mi az erõ?

Ezek mind olyan dolgok, amelyeket tisztázni kell. Hogyan érthetnéd meg bárki is mi a fény,

ha még sosem látott árnyékot?

Az a hatás, mely gyorsulásra késztet egy tömeggel rendelkezõ testet. Az a hatás tehát ami azt

akarja, hogy egy test mozogjon. Hasonló csak Hasonlóra hat, az erõ az idõ fogalmától

elválaszthatatlan.

Barátom, meg tudod-e mondani melyik mozog, a Föld, az Ég, a Tûz, vagy a Víz?

Ha nem vagy Tudó az mozdul, melyiknek én parancsolom.

Ha Tudó vagy az mozdul, melyiknek Te parancsolod.

Végy egy golyót és kezd el folyamatosan, tehát minden pillanatban ugyanazzal az erõvel

tolni, álld útját, hogy ne tudjon haladni. A golyó áll mégis hat rá valami. Ezt a hatást úgy

hívod, erõ.

Hagyd most a golyót szabadon, hogy az erõ gyorsítani tudja. A golyónál a pontozott nyíl

mutatja a sebességét, a szaggatott nyíl pedig az erõ nagyságát. A golyó a pillanatban áll, így a

pontozott nyíl nem növekszik.

Nézz meg most egy mozgó golyót is úgy, hogy vele együtt mozogsz. A golyó így szemedben

szintúgy állni fog. A felsõ golyó egyenletes sebességgel mozog mert nem hat rá erõ, tehát a

szaggatott nyíl hiányzik.

Jusson eszedbe az elsõ eset, mikor falat húztál a golyó útjába, hogy csak erõ érje, majd végy

mellé egy álló golyót, erõ és mozgás nélkül.

Ám ahogy a koordinátarendszer vonalait sem látod, a valóságban sem látsz nyilakat, s most

meg is keverem õket Neked.

Minden Egyenlõ.

Mind a négy ugyanaz, nézd meg a Kettõt. A felsõnek

állandó sebessége van, tehát nem hat rá erõ, az alsónak a

pillanatban pedig sebessége nincs, tehát csak erõ hat rá,

tüntesd is el mellõle a sebesség nyilat.

Ha gyorsítod, mindegy, hogy a golyót húzod, vagy

tolod. E kettõ Egyenlõ, tedd hát azonos oldalra a

nyilakat.

Mikor egy golyót a kezeddel egyenletesen gyorsítasz, a

kezed az erõ. A kezed sosem gyorsabb a golyónál,

ahogy a golyó sem lehet gyorsabb a kezednél. A

sebesség és az erõ nagysága tehát Egyenlõ, legyenek a

nyilak is azok.

Nincsen Sebesség, és nincsen Erõ. Nincsen szaggatott

nyíl és nincsen pontozott nyíl. Nyíl van.

Beszéltem az Idõrõl, hogy megértsd a Mozgást, és megértsd az Erõt.

A Mozgás Mozgó Erõ.

Az Erõ Álló Mozgás.

Ha mindketten Tudók vagyunk, mozoghat az Neked, mely nekem áll, és állhat az Neked,

mely nekem mozog.

Ha Tudó vagy, meg tudod parancsolni melyik mozogjon, mert Képes vagy rá, de

megállapítani nem tudod. Azért nem, mert Isten szemében

A Kettõ Egy, nem létezik ugyanakkor. Elmédnek csak a Mozgás, a Mindenségnek csak az

Erõ létezik. Egyetlen nyíl. Ha elméddel is látsz és látod a valóságot is, azt fogod hinni, hogy

Mozgás és Erõ Egyszerre jelen van. Hogyan tudnátok hát Egyszerre mérni egy részecske

Sebességét és Irányát/Helyzetét, annak Mozgását és Erejét?

Sehogyan sem. Képtelenek vagytok rá, mert a Kettõ nem létezik Egyszerre, ezzel

próbálkozni értelmetlen dolog.

szakaszt két részre oszt. A két rész alkotja az Egészet.

A kisebbik rész akkora a nagyobbikhoz képest, mint a nagyobbik rész az Egészhez képest.

Ha a kisebbik 1, akkor a nagyobbik Arany.

Minden Egyszerû.

Arany 1

1 Arany

Ez a Világegyetem egyetlen állandója, tizenkét tizedesjegy pontosságig írva, számjegyei

végtelenek. Nézd meg az Egyenlõ jelét. Két azonos felsõ-alsó vonal alkotja, hogy jelezze, a

két oldalán lévõ dolgok is azonosak. Egyenlõ, Egy. Nem ugyanolyan, hanem ugyanaz.

1.618 033 988 749

A bal oldali egy írott szó, a jobb oldali pedig egy számtani mûvelet. Ne engedj

számokat a formák közé, semmi helyük a mértanban. Legyen Neked ez az

Arany jele, nemsokára az okát is megérted.

Szerkessz most Arany téglalapot. Számtalan útja van, megmutatom Neked amit

legkönnyebben megjegyzel, végy magadhoz körzõt és vonalzót.

Rajzolj négyzetet, legyen az oldala 1

Szerkesztésnél az 1-et mindig tudnod kell, azt vagy látod valahol, vagy te mondod meg. Ha

így teszel, sosem fogsz eltévedni. Ezután keresd meg az egyik oldala közepét és szúrd oda a

körzõd, majd nyisd ki az egyik szemközti sarkáig és rajzolj bõ félkört. Most pedig

hosszabbítsd meg azt az oldalát ahová a körzõd szúrtad egészen a kör széléig, majd egészítsd

ki a kör szélétõl a meghosszabbított oldalt és a négyzetet egy téglalappá.

Készen is vagy. Megmutatom most, hol látod az 1-et és hol az Aranyat.

Emlékezz a golyóra, melyik legegyszerûbb módon szerezhetne mozgást magának?

Hát olyanformán, ha a mélybe veted, akár egy szakadékba hajított kõ, viszont elõbb-utóbb

bizony a legkisebb kavicsod is elfogy. De meglásd, levetem ám én úgy Neked bármelyik

követ, hogy nem mozdul az egy tapodtat sem.

Tudod már mi a Mozgás

Tudod már mi az Erõ

Tudod már mi az Idõ

Tudod már mi az Arany

Láttad már a Kalapácsot

Láttad már az Üllõt

Láttad már a Tüzet

Láttad már a Vasat

----

Megmutatom most Neked a négyet Együtt, hogy láthasd a Szikrát is.

Kovácsolni fogunk.

Ha a kõ a mélybe siet, hát vedd elõ az emelkedõt, tedd rá a követ, hadd guruljon. Nézd csak

meg, lefelé húzza õt a gravitáció, gyorsul és közben oldalra is halad. Apróságnak tûnik de

jegyezd meg, a legkisebb dolgok a legnagyobbak. Figyeld meg, hogy a kõ mozgása az

emelkedõ vonalával mindig párhuzamos.

A lejtõ szemszögébõl a kõ gyorsul lefelé, a kõ szemszögébõl pedig a lejtõ felfelé. Mozgása a

lejtõ szemszögébõl tehát ugyanaz lesz mikor a gravitáció húzza lefelé, mintha az emelkedõt

asztalra fektetnéd és elkezdenéd tolni alatta, e kettõ Egyenlõ.

Mikor alkotsz, nem véletlenszerûen dolgozol, mindig elõtted van a kép, mit szeretnél

létrehozni. Nem lennél népszerû kovács, ha üllõvel ütnéd a vasat, és a kalapácsot dobnád

tûzre, jól figyelj most rám.

Biztos, hogy a kõ mozogni fog, hiszen abból alkotunk mozgást.

Valószínûleg emelkedõn kell mozognia, hogy a mélybe zuhanva gyorsuljon.

Mégsem zuhanhat közben a mélybe.

Mozduljon hát nekem a kõ.

Mozduljon hát a kõnek az emelkedõ.

Egy tapodtat se mozduljon neked se a kõ, se az emelkedõ.

Hasonló csak Hasonlóból születik.

Látod te a mélységet és magasságot és

mindketten látjuk a követ, ami fentrõl

lefelé esik, mivel lefelé fog gyorsulni. Ezt

látod te a mélybe hajított kõbõl egyik

szemeddel, neked a kõ mozog.

Én egyik szememmel megnézem a te

nézõpontodat, majd a másik szememmel

megnézem a követ felülrõl is. Amelyik

szemem felülrõl nézi, annak a kõ ilyenkor

áll.

Ha oldalról, ha felülrõl nézed meg, a te egy szemednek a kõ vagy mozog, vagy áll. Az én

egyik szememnek viszont a kõ mozog, míg a másiknak áll. Most pedig kinyitom a másik

szemem is, hogy kettõt lássak egyszerre és összeolvasztom a két nézõpontot, figyelj.

A te egy szemednek ennek a nézõpontnak így nincs értelme, mert a kõ egyszerre mozog és áll

is. Ám nézd csak meg jobban, pillants bele felülrõl.

Ezt a magasságot és mélységet még nem ismered, ez neked egy új térérzékelés, a gömblátás.

Csak hasonlítani lehet, meg kell tapasztalni, sokkal több mozgástered lehet így mint hinnéd.

Nagyon egyszerû, megmutatom, hogy Képben legyél.

Ahol a kõ volt elõzõleg oldalnézetben, képzelj abba a magasságba egy vonalat, majd nézd

meg azt a vonalat felülrõl is. Így rajzolsz vonalzóval kört, a középpontja felé haladva a

Mélységbe, attól távolodva a Magasságba haladsz.

Az üres kör mélyebben

van, mint a teli.

Mindkét kör

ugyanolyan mélyen van.

Mindegy tehát hol helyezkednek el a körök, testek egymáshoz képest, ha megegyezõ

magasságvonalon vannak, akkor a magasságuk is ugyanaz, most csak síkban gondolkodj.

Figyeld meg most a magasságot is.

A végtelenbe hajított kõ sosem ér a mélybe,

mivel nincsen a mélységnek alja. Lásd meg a

körben az egyenest és lásd meg az egyenesben

a kört, lásd együtt õket.

Két különbözõ mélységet és magasságot ismersz már, használd ezeket a jelöléseket, hogy

helytakarékosabb legyél.

Van-e emelkedõ mélység

és magasság nélkül?

Van-e mélység és magasság

emelkedõ nélkül?

Van-e emelkedõ mélységgel

és magassággal?

Annak van értelme, aminek értelmet adsz magadban. Legelõször alakítod ki az elmédben az

eget és a földet, az irányokat ami alapján tájékozódni tudsz. Éket versz a tájba, és már a

legelsõ fogalmad is kettõs: Fent és Lent. Ha az ég és föld készen van, az alapján már tudod

értelmezni az emelkedõt is.

Mivel a két Ég-Föld páros egy nézõpontból nem ugyanúgy látszik,

így már csak annyi dolgod van, hogy illeszted az újhoz az

emelkedõ vonalát is.

Jusson eszedbe, hogy a teljes téglalap Aránya megegyezik a benne lévõ négyzet által levágott

résszel. Készíts tisztább Aranyat, forgasd bele az Egészet a Részbe három lépésben. Tartsd

közben a forgás irányát.

Vedd most elõ az Arany téglalapot.

Végtelenszer megismételheted mindkét irányban, sosem fogja elérni sem a középpontját,

sem a végpontját. A középpontját viszont megtalálhatod, egyszerûen kösd össze ehhez a

megfelelõ csúcsokat, a metszéspontjuk lesz a középpont.

Most pedig rajzolj minden négyzetbe egy

negyed körívet, hogy spirált kövessen. A

spirál így nem lesz tökéletes, azt az utat

csak a kígyó tudja, de a szemléltetéshez

elég pontos.

Ha ezzel készen vagy, húzd be a spirál

egyik sugarát a középpontból a téglalap

felsõ részébe, ahol a függõleges

osztóvonala van a téglalapnak.

Most letisztítottam neked a felesleges vonalaktól az ábrát és elforgattam, hogy értsd a

lényegét. A sugár valójában magasságvonal, ahol a középpont a mélység. Észreveheted rajta,

hogy abban a pontban ahol metszi a spirált, annak érintõje nem derékszöget zár be a

magasságvonallal. Állíts most ebben a nézõpontban vízszintest, azaz derékszöget a

magasságvonalra a spirál érintõjénél, hogy megláthasd annak meredekségét.

A szabályos arany spirálban ez a meredekség minden pontban azonos, értelmezheted tehát a

formát egy szabályos és folyamatos emelkedõnek. Tartsd észben, hogy csak a szabályos

spirálban, körívekkel szerkesztve csak szemléltetni megfelelõ.

Ha a spirált vízszintes asztalra fekteted és az emelkedõjére helyezel egy golyót, meg sem fog

mozdulni rajta, mivel nem fog rá gravitáció hatni. Értelmezheted ezt úgy, hogy az a golyó két

helyen van egyszerre, két nézõpontban.

Most pedig az emelkedõ szögét megtartva egyenesítsd ki a spirál hosszát. Számodra itt az a

nagyon érdekes, hogy az emelkedõ magassága és a spirál kezdetének és végének távolsága,

amit a golyó a magasságvonalon megtett lefelé, nem egyenlõ. Nyugodtan vegyél elõ körzõt,

vonalzót és szerkeszd ki, vagy végezz számítást ha nem hiszed el.

Tehát, egyszerre két emelkedõ tetejére teszel egy golyót, az pedig gyorsulva végiggurul az

aljukig, miközben az egyiken többet halad függõlegesen, mint a másikon. Az egyik

emelkedõ torzult, a másik pedig szabályos. És az a szabályos, amelyiket most torzultnak

hiszed. Ha két golyót látsz egyszerre akkor ez a magasságkülönbség egy ellentmondás, akár

a mozgási energia káprázata.

Viszont ha egynek látod a kettõt akkor egyértelmû, mi történik az emelkedõkkel. Az

emelkedõ folyamatosan egyenletes sebességgel mozog a magasságvonalon, a golyó

sebességére a magasságvonallal párhuzamosan.

Kovácsolj egy Szabályos Arany spirált mely vezeti a golyót, és fektesd vízszintesen az

asztalra, majd tedd az emelkedõre a golyót. Nézz bele itt a pillanatba. A golyónak most nincs

sebessége, és erõ sem hat rá. Tudnod kell még azt, hogy mivel nincs szeme, a golyó nem látja

az emelkedõt sem elõtte, sem maga mögött. Nem tudja egyenes-e vagy görbe, neki az

emelkedõ csak egy folyamatos pont maga alatt, amin gurul.

Most adj neki egy sebességet, és nézd meg a pillanatot. A golyó mozgása az emelkedõvel

most is párhuzamos, mi pedig épp a mozgást szeretnénk növelni. Viszont abban a pillanatban

ahogy a golyót elindítottad, az emelkedõ is megindul a golyó felé, mint korábban is láttad.

Ezt a mozgást csak a golyó látja, te nem.

Így tör felszínre a formába zárt mozgás. A golyónak tehát már két mozgása lesz egyszerre, a

sajátja, és erõ is fog rá hatni a pillanatban a magasságvonal mentén.

Egyszerûen összegezd most az erõket, hogy lásd a golyó mozgását és irányát a következõ

pillanatban. Told el az egyik nyíl kezdõpontját a másik nyíl végpontjához, majd kösd össze a

nyilak eredeti kezdõpontját a nyilak legutolsó végpontjával.

Ez lesz a golyó új mozgása, sebessége, folyamatosan növekszik pillanatról-pillanatra.

Valójában a sebessége már most ez, idõ nélkül nem tehetsz különbséget múlt, jelen vagy jövõ

között. Tehát ha az emelkedõtõl csak a legkisebb erõ is hat rá, azon befelé, tehát mélységben

lefelé haladva minden pillanatban gyorsabb és gyorsabb lesz.

Most nézd meg egyszerre a lefelé és felfelé haladást is.

Lefelé haladva a sebessége nõ, felfelé haladva pedig csökken.

Lefelé haladva a sebessége sosem lesz végtelen, felfelé haladva pedig sosem lesz nulla. Nem

lesz nulla, mert Minden Mozog. Figyeld meg, hogy a golyó nem is kezdõ és nem is végpont.

Egyben a kezdõ és a végpont, az Alfa és az Omega.

Elõször készítsd el a Szabályos Arany spirál formáját.

Mérnök, értelemszerûen ez a logaritmikus spirál, melynek tágulási faktora Arany.

Ha nem vagy mérnök, hát nézz körül és rajzold le körökkel.

Az energianyerés tehát nagyon egyszerû.

Ha elkészült rögzítsd vízszintes és sík felülethez, majd egyszerûen vezess bele egy mozgó

tömeget. A tömeg a pálya végén nagyobb sebességgel fog kilépni, mint amennyivel

indult, jusson eszedbe, hogy mielõtt megszületett, a kerék is lehetetlennek tûnt.

Vésd az eszedbe ezeket a jeleket.

Használd ezt az ajándék mozgást kedvedre, egyik részét hasznosítsd, másik részét pedig

vezesd vissza, hogy soha meg ne álljon.

Számtalan formában alkalmazhatod a folyamatot, induljon be a fantáziád. Spirális csövek,

fúvókák, terelõlapátok, röpsúlyok, levegõ-és vízvezetõ rendszerek, mágneses motorok.

Készíthetsz olyan hajót mely árral szemben úszik, olyan szárnyas repülõgépet melynek a

hajtómûvében nincs mozgó alkatrész, a generátora pedig maga a turbina.

Az energiaforrás tehát a meghajtott közeg.

Ugyanígy mûködik a tornádó, természetszerûen felveszi ezt a spirális felépítést és

önfenntartó rendszerré válik. Ha a körülmények megfelelõek, a legkisebb függõleges

légáramlat is beindítja a magját, az erejét pedig senkinek sem kell bizonygatni.

Ki szelet vet, vihart arat.

A tornádó egy nyitott rendszer, de nektek elsõsorban zártra van szükségetek.

Használhatjátok mozgásnak az anyagba zárt fényt, ilyen például a mágnes. Az erõvonalai

fénysugarak, egymásba lehet õket fûzni akár két kötelet.

Ha nem hiszed hát próbáld ki egyszerûen. Hajlíts meg egy kis vasrudat U alakban, reszeld a

két végét simára, egy vonalra, majd tekercselj rá vékony vezetékbõl 50-60 menetet. Készíts

hozzá szintén vasból egy simára reszelt lezáró idomot, ami átéri a száját. Ha áramot

kapcsolsz rá az idomot magához rántja, viszont ha ezután lekapcsolod róla akkor sem engedi

el. Ez nem maradó mágnesesség. Kézzel el tudod távolítani a két felet egymástól, de

ugyanakkora erõvel nem fogod tudni visszahelyezni csak akkor, ha ismét áramot kapcsolsz

rá. Mivel két anyagot fûzöl össze, az anyag fényének hullámhossza megnyúlik, a kötelek

ilyenkor megfeszülnek, ezt az erõt érzed a különválasztásnál.

Terveztem nektek egy nagyon egyszerû mágneses generátort, a neve Androméda motor.

Ezen könnyen kitapasztaljátok majd a tervezést és építést, a mágnesek méretét, erõsségét, a

tárcsaközöket és mûködést.

Készítsetek négy egymásba helyezhetõ gyûrût, az anyaguk saválló acél, alumínium vagy

bronz legyen, a tömegük fontos, a szélességük és vastagságuk megegyezõ. A középvonalaik

átmérõje legyen 6, 8, 10 és 12 egység.

Osszatok fel ezután minden gyûrût az átmérõjüknek

megfelelõ részre, és jelöljetek ki pontokat rajtuk. Az

egymás melletti pontok távolsága a körvonalon így

minden gyûrûn azonos lesz. Kerüljön ezekbe egy-egy

mágnes, összesen így 36 darab.

A mágnesek dõlése megegyezõ legyen az Arany spirál

érintõjének meredekségével. Minden mágnesnél

tartsátok ezt a stabil szöget, a polaritásuk legyen minden

pontban azonos.

Ha elkészültek a tárcsák, forgassátok meg a legbelsõt, mind a négy törekedni fog rá, hogy a

középvonaluk azonos sebességet vegyen fel. Ha a legbelsõ az 1-es akkor míg az 60-at fordul,

a 2-es 45-öt, a 3-as 36-ot, míg a 4-es 30-at. Forgás közben a mágneses minta egyszerre nyílik

és zárul önmagába, a gép így harmóniában van, a mûködése nagyon egyszerû.